Madárkert, madárpark

A mYnest természetfotós játszótér egy madárles és egy játszótér különleges kombinációja, ami az állatkertekben és vadasparkokban kedvelt rejtekhelyként tudja vonzani a madarakat és a természetbúvárokat egyaránt.

A mYnest virtuális tanösvénye egy átfogó képet tár a látogatók elé az országunk, régiónk madarairól, amely információkat egy belső monitoron láthatunk. Interaktív módon válaszolhatunk a játékos kvízkérdésekre, és megpróbálhatjuk azonosítani az éppen az etetőn látható madarakat, amit egy kamera segítségével figyelhetünk meg.

Ha nem a madarak közé helyezzük be a mYnestet, akkor a játszótéri tulajdonságai fognak dominálni, amit abból fogunk észrevenni, hogy folyamatosan gyerekek lógnak a mYnest minden oldalán.

Az etető és odúk bemutatásával a gyerekek egy interaktív eszközt ismerhetnek meg az állatkertek és vadasparkok ösvényein járva, és megismerhetik, hogy a madarak milyen fontos és hasznos munkatársai az erdészeknek.

A madarak azonosításáról, a terepfotózásról vagy a lesből való fotózásról is hasznos tájékoztatókat kaphatnak a látogatók.

A mYnest a tanösvényeken nemcsak egy display-ként akar állni és tanítani, hanem megmászható, beülhető, elbújható, átélhető – kézzelfogható módon csöpögteti a gyerekekbe a természet ismeretét, szeretetét, a megfigyelés örömét.

A gyerekek bekapcsolódhatnak az állatkert különleges madarainak védelmébe, és a mYnestben is használható mYnest applikáció révén egyúttal meghívást kapnak az ország minden tanösvényére és túraútvonalára.

A mYnestek mellé felállítható tanösvényként is használható madárhatározó táblák, Máté Bence világhírű természetfotós különleges fotózási tanácsai mind olyan témák a látogatóknak, amiket meg fognak őrizni emlékezetükben és szívesen megosztanak barátaikkal is.

Az alábbiakban Orbán Zoltán, az MME szóvivőjének írása olvasható:

„mYnest állat[kert]i játszótér”

– A mYnest alkalmazási lehetőségei állatkerti körülmények között –

 

  1. Háttér

A köztudatban gyakran még ma is az a tévképzet él, hogy az állatkert nem több, mint olyan szórakoztató intézmény, ahol élő állatokat lehet rácsok mögött megnézni. Ez a vélekedés nemzetközi szinten az 1970-es, Magyarországon pedig az 1990-es évekig jórészt igaz is volt. Mára azonban az állatkertek – modern Noé bárkája küldetéstudatuknak köszönhetően – az állat- és természetvédelem, és nem utolsó sorban a környezetpedagógia (illetve a felnőttek szemléletformálása, az élethosszig tanulás paradigmájának segítése kapcsán a fenntarthatóság-pedagógia) meghatározó helyszíneivé váltak a legtöbb fejlett országban. Hazánkban az állatkertek szerepe ezen a téren még hangsúlyosabb, mivel a gyakorlati szemléletformálást is végző informális állat- és természetvédelmi, környezetpedagógiai infrastruktúra kiépítettsége, illetve ezek beépülése a formális oktatási, nevelési hálózat napi működésébe messze nem kielégítő.

Ez az oktatást segítő, kiegészítő (helyenként helyettesítő) szerep az oka annak, hogy a nyugati világ mai állatkertjeinek stábjában jelentős és nélkülözhetetlen szerepet kapnak a zoopedagógusok; a különböző tematikus foglalkozások, amik egyaránt szól(hat)nak gyerekeknek és felnőtteknek; a vonzó megjelenésű és szakmailag is korrekt információs (állatbemutató) táblák; az oktatást segítő terek, oktatótermek.

A közoktatást- és élethosszig tanulást segítő szerep természetesen csak egy az állatkertekkel szemben érvényesülő szakmai és társadalmi elvárások közül. Jellegükből adódóan a modern élőállat-gyűjtemények olyan kulturális intézmények is egyben, ahova a látogatók nagy tömegben, egész évben, alkalmanként több órát is eltöltve érkeznek (különösen a nagy távolságból, más városokból érkezők). Ezért az állatkerteknek úgy kell megtervezniük és kialakítaniuk a rendelkezésükre álló területet, hogy azon kiszolgálják a minimum több órára, de inkább fél- vagy egy teljes napra ide érkezők pihenési, étkezési és további biológiai igényeit is.

Utóbbi azért is jelent különösen nagy kihívást, mivel az állatkertek látogatóinak jelentős része fiatalkorú, ezen belül is markáns a 8-10 év alatti korosztályhoz tartozók aránya. Ezeknek a gyerekeknek (valamint az őket kísérő pedagógusoknak, szülőknek) elemi igénye, hogy a gyerekek olyan játékra alkalmas tereket, köztük játszótereket is találjanak az állatkert területén, ahol biztonságos körülmények között elégíthetik ki mozgás- és játékigényüket, felnőtt kísérőik pedig pihenni (ülni) tudjanak.

Megfelelő koncepcionális háttér, és ennek gyakorlati megvalósítása esetén az állatkerti játszóterek ideális lehetőséget kínálnak arra, hogy az olvasni még nem tudó gyerek is bevonhatóak legyenek a játszva (akaratlanul) tanulás, az állatkertekben zajló szemléletformáló, oktató-nevelő folyamatba. Ennek eszköze az állatkert által megjelölt témát bemutató, feldolgozó tematikus játszótér, amit tervezési és kivitelezési szempontból tekinthetünk akár fizikai aktivitásra is építő háromdimenziós tanösvénynek.

Egy ilyen tematikus játszótér annyiban különbözik csak egy jó, hagyományos játszótértől, hogy a gyerekek korosztályos igényeit és biztonságát maximálisan szem előtt tartó és kielégítő hagyományos játékok (mászóka, csúszda, libikóka) egy része, vagy ezek egyes elemei vizuálisan megjelenítik az adott témát, illetve vannak olyan új, nem megszokott, de játszató, fizikailag tevékenykedtető elemei, amik a választott témára épülnek.[1] További kiegészítő (és/vagy bővítési) lehetőséget jelenthetnek itt olyan Patkós Stúdió jellegű tematikus mozgásos és ügyességi játékok (óriás kirakók, gólyalábak stb.) és „tanösvénytáblák”, amik a szaladgálás közötti pihenés perceiben, pillanataiban vonzóak, lekötik a gyerekeket.

A Nádland Kft. játszótere jó lehetőséget kínál ilyen tematikus állatkerti megvalósításra, bővítésre, kiegészítésre is (különösen a Patkós Stúdióval együttműködve). A szűkös időkeret miatt most azonban csak a mYnest megfigyelő- és csúszdatorony állatkerti „beépítésének” néhány lehetőségének felvillantására van lehetőség.

[1] Ilyen lehet például egy olyan dobálós játék, ahol a célpont egy nyitott szájú békát mintázó, gyerek- vagy akár felnőttmagasságú palánk, ahova (a béka szájában levő lyukba) nem egy hagyományos labdát, hanem táplálékállatokat mintázó plüss- vagy rongybábokat kell bedobni. Téma gyakorlatilag bármi lehet, amire jó példa a Patkós Stúdió által épített fehérgólya-játszótér és a háztájiállat-játszótér (utóbbi életnagyságú ló-, mangalica- és szamárszobrokkal).

 

  1. mYnest állatkerti játszótéri koncepcióötletek

Állatkerti viszonyok között a mYnest hagyományos, csendben üldögélős-fotózós funkciója nem (vagy csak igen egészen elenyésző mértékben) jöhet szóba. A reflexiós üveges kitekintőablak azonban egy másik emberi, gyermeki viselkedés – a kukucskálás vágyának, késztetésének kielégítését teszi lehetővé. Figyelembe véve, hogy a gyerekek körében is mind gyakoribb az okostelefonok megléte, ezek képrögzítési képességének köszönhetően, az alábbi jellegű alkalmazások esetén a mYnest fotózást, videózást segítő funkciója is megtartható, erősíthető.

Az alábbiakban felvázolt alkalmazások esetén természetesen alapvető szempont az érintett állatok nyugalmának, szökésmentességének, károkozás elkerülésének biztosítása csakúgy, mint a gyerek biztonságának szavatolása.

További általánosan alkalmazható alapelvnek és gyakorlati módszernek tekinthető az is, hogy a mYnest kitekintőablaka elé lehet és érdemes is olyan mászó- és kapaszkodófelületeket, etető- és itatóplatformokat telepíteni, amiken az állatok akár méternyi közelségbe hozhatóak a bentről nézelődő gyerekekhez.

Ezek azonban a helyi igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodó gyakorlati megvalósítás, a tervezés, kivitelezés fázisában megoldandó feladatok, így ezek a technikai részletek ennek a koncepcióvázlatnak nem képezik részét.

 

2.1. A mYnest beépítése, telepítése meglévő szabadtéri kifutóhoz, röpdéhez

Gyakorlati szempontból a mYnest a benne tartózkodókat elrejtő miniatűr magaslesnek tekinthető, s mint ilyen, megfelelő elhelyezés esetén lehetőséget kínál arra, hogy egyedi ránézetet, betekintést nyújtson egy állatkerti kifutóra, röpdére. Ez a hatás akkor érvényesül még látványosabban, ha az érintett kifutó mYnest torony felőli oldala nem átlátható, azaz innen és ide csak a mYnest reflexiós üvegű kitekintőablakán át lehet belátni.

A kifutó/röpde vonatkozó fala takarásának nem elhanyagolható állatjóléti, állatkertészeti szakmai vonatkozása is van. Amennyiben itt egyébként átlátható rács-, háló- vagy üvegfal van, amin keresztül a gyerekek mozgása, zajongása zavaró hatásként érvényesülne, a deszkafalas, átlátszatlan hangszigetelő elemeket alkalmazó takarással az állatok nyugalmai s biztosítható.

Ha a mYnest elhelyezésére kiválasztott kifutó-/röpdeoldal nem átlátható tégla-, beton- vagy deszkafal, akkor a feladat olyan nyílás kialakítása ezen, ahova a mYnest ablakkal ellátott oldala a megfelelő résmentességgel elhelyezhető.

A mYnest szélessége azt is lehetővé teheti, hogy a torony az oldalsó bejárat ajtókeretéig belógjon a kifutóba. Ez az immerziós kialakítás (az állatkertészetben azokat a kifutókat/röpdéket hívjuk „immerziósnak” [„bemerítésesnek”], melyeknél a látogatók bemehetnek az állatok közé) további újdonság- és egyedi élményelemet kínál.

A biztonsági szempontokat is figyelembe véve a mYnest ilyen jellegű alkalmazása olyan szelíd vagy rongálásra, kitörésre nem képes, ugyanakkor jelentős látogatottságot, kedveltséget élvező vagy éppen magas „cukiságfaktorú” állatok kifutójánál lehet különösen érdekes, mint (nem rendszertani sorrendben):

 

  • az ormányos medve,
  • a mosómedve,
  • a szurikáta,
  • a vörös macskamedve (kis panda),
  • a törpevidra,
  • a gyűrűsfarkú maki,
  • a sörényes hangyász,
  • kajmánok, krokodilok napozótere,
  • a mókusmajom,
  • a csuklyás majom,
  • a selyemmajomfajok,
  • a tapír,
  • kenguruk,
  • a madárröpdék,
  • pingvinek

 

 

2.2. A mYnestet is tartalmazó komplett játszótér kiegészítése madárröpdével (állatkifutóval)

Az előző fejezetben részletezett megoldások, alapelvek szem előtt tartásával a Nádland Kft. játszótere úgy is megvalósítható, hogy a mYnest torony kitekintőablak-oldali részéhez, a „titkosságot” és az állatok nyugalmát biztosító takarófal alkalmazásával, olyan könnyen, kis költséggel megvalósítható röpdét/kifutót telepít az állatkert, ami nem csak a gyerekeknek nyújt élményt, de egy vagy több fajjal és/vagy újfajta bemutatással bővíti az intézmény állatgyűjteményét.

Ilyen szokatlan, éppen ezért látványos, a felnőtt látogatókat is érdeklő bemutatótér lehet például olyan kistermetű madárfajok nagyobb csapatait bemutató, egy- vagy többfajos röpdéje, mint a hullámos papagáj, a zebrapinty (díszpintyek). De ilyen megoldás keretében bemutathatóak olyan nagytestű fajok is, mint a koronás daruk vagy a nagytestű szarvcsőrű madarak.

Ebben a megvalósítási formában az sem jelent problémát, ha a játszótérhez épített röpde (kifutó) csak nyári állatkörletként működik, hiszen a játszótér is alapvetően a jóidő-hónapokban vonzza a látogatókat.

 

2.3. A mYnest beépítése beltéri állatbemutató helyre

Kis alapterületének és helyigényének köszönhetően a mYnest platform akár olyan beltéri állatbemutató helyekbe is integrálható, mint például az éjszakai- és mérges állatok háza, nagyméretű terráriumszobák, lepkekertek, trópusi madárröpdék.

 

Budapest, 2016. február 10.

 

 

Orbán Zoltán

a Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint

a Jászberényi Állat- és Növénykert

egykori zoopedagógusa és főállatgondozója