Magyarországon a XIX. században terjedt el és vált általánossá a véghasználat – erdőfelújítás – állománynevelés – véghasználat vágásciklusokra épülő vágásos erdőgazdálkodás, melynek egyik fő jellemzője az azonos korosztályú és fajösszetételű faállomány. A tarvágás a véghasználat azon kedvelt formája, amikor egy nagyobb területet egy lépésben termelnek le.

A természetes erdők

Természetes erdő – Orbán Zoltán

Természetes körülmények között az adott földrajzi területre és klimatikus viszonyokra jellemző erdők a globális léptékű változások (éghajlat, kontinensek vándorlása) között eltelt, akár millió évekig tartó időszakokban folyamatosan megújulnak. A természetes állapotú erdők számos jellemzője közül az egyik legfontosabb, hogy fajállományuk és a növények életkori megoszlása változatos, azaz egy időben mindenféle életkorú egyed megtalálható a magonctól a fa matuzsálemekig. Mindezeknek köszönhetően a természetes erdőkben a világ legösszetettebb ökológiai rendszere alakult ki fajok tíz- és százezreivel, melyek rendkívül hosszú táplálékláncokat alkotnak.

A tarvágás negatív hatásai

Tisztító vágás Erdőbényén – Orbán Zoltán

Mindezek ismeretében könnyű belátni, hogy a tarvágás, amikor napokon-heteken belül eltűnik az erdő, milyen drasztikus változást okoz. Gyakorlatilag megszűnik egy komplex élettér, ami nem csak az állat és növényfajok túlnyomó többségének eltűnésével jár, de alapvetően változtatja meg a terület klimatikus és talajtani viszonyait is. Figyelembe véve, hogy a trópusi esőerdőkben zajló, szántóknak, legelőknek vagy ültetvényeknek helyet teremtő, ezért az erdőfelújítást is nélkülöző tarvágások milyen óriási területeket érintenek immáron egy évszázada, megérthető, hogy a kiterjedt tarvágások globális környezetromlást is eredményeznek.

A tarvágást követő erdőfelújítás során létrejövő gazdasági erdők, különösen a faültetvények biológiai sokfélesége töredéke a természetes erdőkének, arról nem is beszélve, ha a fák kivágásának célja szántóterület kialakítása, melynek keretében a tuskókat is eltávolítják a talajból.

Annak ellenére, hogy bármely emberi beavatkozás szükségszerűen csökkenti az erdők természetes állapotát, a tarvágásnál léteznek kevésbé biológiai sokféleség csökkentő megoldások (például a folyamatos felújító vágás, a lékvágás vagy a szálaló vágás).

Tudtad?

Jelenlegi tudásunk szerint a ma élő legöregebb fák akár 4500 évesnél is idősebbek lehetnek, tehát az egyiptomi nagy piramisok építkezésekor már itt éltek a Földön.

Címlapkép: Orbán Zoltán