Ősz

Amint arról a Nyár kártyán olvashatsz, a madarak szemszögéből nem a tél, hanem az ősz tekinthető egy új év kezdetének, hiszen ekkor indul el a képzeletbeli visszaszámlálás életük legfontosabb céljáig, betetőzéséig – a fiókák következő nyári önállóvá válásáig.

Felkészülés a vonulásra

Kökény – Orbán Zoltán

A vonulás megkezdése előtt a madaraknak a táplálék mennyiségétől, a konkurenciától és az időjárási viszonyoktól függően akár több hetet is zsír felhalmozására kell fordítaniuk. Ilyenkor a hormonális szabályozásuk „hiperevést” vált ki, melynek köszönhetően egy-két hét alatt akár a saját testtömegüknek megfelelő mennyiségű zsírt halmoznak fel a testükben – azaz igen rövid idő alatt megduplázzák a testsúlyukat. A tartalékenergia-forrás azért zsír, mert ennek lebontása, energiává alakítása sokkal gazdaságosabb, mint a szénhidrátoké vagy az izomfehérjéké. Sok madár ebben a hízási időszakban az étrendjén is változtat, ősszel nagyon sok rovarevő tér át részben vagy egészen a magas cukortartalmú bogyós gyümölcsök (bodza) fogyasztására, tavasszal pedig akár a nektárfogyasztásra.

A vonulók elindulnak, majd megérkeznek

Darvak – Orbán Zoltán

Amint a kondíciójuk és az időjárási körülmények is megfelelőek, a vonuló madarak útra kelnek. Ennek időzítése nem csak fajonként, de egy adott fajon belül a hímek és a tojók, továbbá a fiatalok és az öregek között is változhat. A vonulásiútvonal-választás és a repülési stratégia is hasonlóan változatos képet mutat.

Azt gondolhatnánk, hogy az olyan nagy és erős fajok, mint amilyen a fehér gólya, toronyiránt, a legrövidebb úton repüli keresztbe a Földközi-tengert, míg a kistestű fajok inkább kerülnek, és a szárazföld biztonsága felett maradva a Balkán, majd Kis-Ázsia érintésével érik el Afrikát. Valójában azonban a dolog inkább fordítva működik − a gólyák a szárazföld felett repülnek, míg az alig 10 grammos (de vonulásra készülve 20 grammosra hízó) foltos nádiposzáta a nyílt tenger felett átvágva vonulnak. Elképesztő, hogy ezek a kistestű fajok képesek napi ezer, kevesebb mint egy hét alatt pedig 3-5 ezer kilométert is repülni!

Vannak rövidtávú vonulóink is – például a nádasokban fészkelő fülemülesitke. Ez a pirinyó, a verebeknél is kisebb madár csak a Földközi-tenger északi partvidékéhez közeli nádasokig repül. Hasonló vonulási stratégia jellemzi a hazai fekete rigókat is, bár ezek jelentős része, különösen a településeken fészkelő állomány felhagyott a vonulással.

Hogy készülnek fel az áttelelésre a nem vonuló madarak?

Nem vonuló madaraink, például a verebek és a cinegék nem halmoznak fel zsírtartalékot, ehelyett folyamatos táplálékkereséssel biztosítják szervezetük folyamatos energiaellátását.

Vonuló, vagy nem vonuló?

Sas telelőhely Gyomaendrődön – Orbán Zoltán

A vonulás vagy nem vonulás kérdése kapcsán mindig figyelembe kell venni azt is, hogy az elterjedési terület mely részén élő állományokról beszélünk. Miközben ugyan annak a fajnak a déli, egész évben bőséges táplálékot kínáló élőhelyein élő egyedei állandóak, addig az északiaknak sok ezer kilométeres vándorutat kell megtenniük a téli táplálkozóterületekig.

A Madárbarát kalendárium őszi eseményei és teendői

Táplálékspecialistaként a csak repülő rovarokat fogyasztó fecskék nem tudnak a többi vonuló énekesmadárhoz hasonlóan táplálékforrást-váltani, és például bogyókat is enni, ők ilyenkor is kénytelenek a repülő rovarok vadászatánál maradni, amiből viszont sokkal többet kell a vonulási előkészületek során összeszedniük. Éppen ezért vannak annyira kiszolgáltatva az időjárási szélsőségeknek őszi és tavaszi vonulás közben, és a telelőterületeken is, ahol a mind gyakoribb aszályos időszakok táplálékhiányt, az elégtelen felkészülés miatt az állományok akár jelentős százalékának pusztulását okozhatják. Amennyiben az időjárás kedvező és a tápláléksűrűség megfelelő, a fecskék repülve vadászó életmódjának kedvező vonatkozása is van, mivel akár vonulás közben is tudnak táplálkozni.