Szokatlan szelek

A Föld gömb alakja és tengely körüli forgása, a napsugarak eltérő beesési szöge, a különböző hőmérsékletű, valamint az alacsony és magas nyomású területek kialakulása következtében bolygónkon összetett szélrendszer alakult ki, ami alapvetően befolyásolja a globális és a helyi időjárást. Adott földrajzi területen a jellemző szelek mozgása jelentős részben állandó vagy ismétlődő ciklusokat tartalmaz, amihez az élőlények alkalmazkodni képesek.

A képre kattintva a Föld élő széltérképét tudod elérni!

A madarak életében különösen fontos

A szélviszonyok alapvetően befolyásolják a madarak életét, és nem csak a repülő életmódot folytató fajokét.

• A fiókanevelési időszakban az óceánok felett táplálékot kereső albatroszfajok nem pusztán az erős víz feletti szelet használják ki, de alkalmazkodva a hullámfalak mikroszeleihez, napi akár ezer kilométert is repülnek, szinte egyetlen szárnycsapás nélkül.  
• A repülő rovarokra vadászó madarak, például a fecskék számára létkérdés, hogy milyen időjárási körülmények között kell táplálékot keresniük. Viharos szélviszonyok között ez jóval nehezebb, mint szélcsendes időben.
• A sivatagokban, félsivatagokban talajon fészkelő madarak (például a pusztaityúkok, az ugartyúkok, a túzokok, a pacsirták) számára a viharos szél hordta homok és por a fészkek feltöltődését, a tojások és a fiókák pusztulását okozhatja.
• A jól repülő, erős szelekhez szokott fajok esetében a szokatlanul erős és rosszkor érkező időjárási frontok erős szelei okozta széltörések a fák és bokrok ágaira épült fészkek tömeges pusztulását okozhatja. Különösen igaz ez a legerősebb széltevékenységgel is járó hurrikánok és tornádók esetében, melyek a Föld hatalmas, több Magyarországnyi területén befolyásolják a madarak életét is.
• A szél nem megkerülhető élettani hatását jelenti a szélhűtés (angolul wind chill) jelensége. Ez azt jelenti, hogy a test hővesztése és hőérzete a szélsebesség erősödésével azonos hőmérsékleti viszonyok között is csökken. Az Antarktiszon fészkelő császárpingvineknek ezért azzal kell számolniuk, hogy tojásrakáskor, majd a fiókák nevelésekor a gyakran -40 -60 °C-os fagyban fújó 80-100 km/h-s szelek közepette a hőérzet akár -100 °C-nak vagy ennél is alacsonyabb hőmérsékletnek felel csak meg. Ilyen viharokat csak úgy élhetnek túl a madarak, ha nagy csapatokba tömörülve összebújnak és a legkülső, szélnek kitett madarak a csoport belseje felé tartva felmelegedhetnek.
• A kis területen jelentkező mikroszelek közül a felemelkedő meleglevegő-oszlopoknak kiemelkedően fontos szerepe van számos madárfaj életében. Az olyan nagytestű fajok számára, mint a gólyák vagy a keselyűk, a levegőbe emelkedés nagy energiabefektetést igényel. Ezen segít a reggeli és délelőtti napsütés, ami először a talajt, majd a talaj a felette lévő levegőt melegíti fel, ami így függőleges oszlopban felemelkedik. Ezt hívjuk termiknek, és ezt használják ki a madarak mellett a spirálvonalban emelkedő sikló- és sárkányrepülők, valamint a siklóernyősök is. Éppen ezért a nagytestű madárfajok többnyire megvárják a termikek kialakulását, és csak ezt követően kapnak szárnyra.

Hat a vonulásra is

Különösen a hosszú távú, vonulás közben akár tízezer kilométernél is távolabbra repülő madarak esetében létfontosságú, hogy milyen szelek fújnak. Általánosságban elmondható róluk, hogy nagy távolságok megtétele esetén – ami egy fecske méretű madár esetében is jelenthet akár napi 1000 km-t is − hátszéllel próbálnak repülni. A vonulási és telelési terület időjárási- és szélviszonyait figyelembe véve ezért is fordul elő, hogy a madarak őszi és tavaszi repülési útvonala azért tér el (ezt hívjuk hurokvonulásnak), hogy szembeszél helyett hátszéllel repülhessenek. Ha pedig a szélirány kedvezőtlennek bizonyul, a hosszabb kerülőút helyett a vonulók először akár hetekre is megtorpanhatnak és táplálkozva, erőt gyűjtve megpróbálhatják kivárni a szélirány kedvezőre fordulását.

A klímaváltozás egyik megnyilvánulása

Szokatlan szelek – Orbán Zoltán

A klímaváltozás egyik legjelentősebb hatását, ami mind nagyobb mértékben érinti a Föld teljes élővilágát, az időjárás megszokott rendjének felborulása jelenti. Ennek részeként a szélviszonyok is az évszakoktól eltérővé, kiszámíthatatlanná válnak, ami rengeteg úton lévő vonuló madarat veszélyeztet.  

Zuhanás

A világ leggyorsabb madara, a vándorsólyom vadászat, zsákmányra lecsapó zuhanás közben olyan sebességet ér el, mint a legerősebb, EF5-ös besorolású tornádók szélsebessége, ami 320-380 km/h közötti értéket jelent!