Tavasz

Nehézségét tekintve a tavasz a vonulók, különösen pedig a hosszú távú vonulók számára jelent óriási kihívást a szaporodási versenyben, ami egyrészt a különböző fajok, nagyobb részt pedig a fajtársak, ezen belül a hímek között zajlik. Hiszen aki korábban érkezik, az még válogathat a legjobb területek között, a tojók párválasztásánál pedig a hímek minőségét egyértelműen jelzi az általa a többiektől elbirtokolt terület minősége.

Előbb a hímek, aztán a tojók

Éppen ezért a vonuló madaraknál elsőként általában a hímek érkeznek meg. Minél korábban, annál jobb, a korai indulás azonban azzal a kockázattal jár, hogy mind a vonulási útvonalon, mint a fészkelőterületen még kedvezőtlen az időjárás, például néhány napra, hétre visszatér a tél vagy ilyenkor még nem kedvező a széljárás, és még folytathatnák. Ráadásul a megérkezésüket követően nincs türelmi idő, a megfelelőnek ítélt helyen szó szerint azonnal el kell kezdeniük az éneklést, hogy elijesszék a folyamatosan érkező riválisokat. Eközben pedig enniük is kell, hiszen mögöttük áll egy nagyon kimerítő, akár 6-8 ezer kilométeres repülés.

A tojók azért tudnak akár hetekkel lemaradva, sokkal kényelmesebb tempóban hazatérni, mivel a területfoglalás és -megtartás alapvetően nem az ő feladatuk. A fészeképítés, majd a tojások folyamatos termelése és naponkénti, kétnaponkénti világra hozása viszont már rájuk hárul, ezért is kell nagyon óvniuk a megfelelő kondíciót.

Az első nagy feladat – átkelni a Szaharán

Első kihívás a szahara – Designed by Freepik

Bárhonnan induljon is egy hosszú távú vonuló Afrikában, a helyenként már 1 500 km széles Szaharát mindenképpen le kell küzdenie. Nem véletlen, hogy szinte minden madár napokat, heteket tölt a sivatag déli pereménél húzódó Száhel-éhségövezben, hogy elegendő zsírt halmozzon fel a nagy repüléshez, akár annyit is, ami a sivatagot követő tengeri útra is elegendő.

A második kihívás – a Földközi-tenger

Második kihívás – a tenger Designed by Freepik

A sivatag után ugyanis a Földközi-tenger következik, ami víz- és táplálékhiány, valamint veszélyesen szélsőséges időjárás tekintetében még a sivatagnál is rosszabb. Éppen ezért a kisebb fajok többsége megpróbál a szigetek (Málta, Ciprus …), és az olasz csizma „köves gázlójit” kihasználva, legalább részben szárazföldek felett repülni, de sok madár inkább megkerüli a tengert, és Kis-Ázsiát vagy az Arab-félszigetet érintve éri el Európát a Balkán irányából.

A Madárbarát kalendárium tavaszi eseményei és teendői

Hogy a tavaszi vonuláskor a hímek között is elsőként „szuperhímek” érkeznek? A legerősebb, leggyorsabb vonulásra képes, ezért legkorábban érkező hímek konkurensek nélkül foglalhatnak területet, ami elengedhetetlen a szaporodási felkészüléséhez, a megfelelő szintű nemihormon-kiválasztáshoz. A vizsgálatok igazolták, hogy ezeknek a korábban érkező madaraknak a költési sikere magasabb, mint a későbbieké. A tavaszi vonulás másik érdekes jellemzője, hogy jóval gyorsabb zajlik le, mint az őszi, mert a madarakat nagyobb sebességre késztetik a hosszabbodó nappalok (ez működteti a sokat emlegetett biológiai órát) hatására kiválasztódó nemi hormonok, a közeledő szaporodási időszak kényszerítő ereje.